„Irodai feladatokat látok el, a szállásigényeket összesítem, a regisztrációval kapcsolatos teendőkben segítek. A Csillagponton is a tábori irodában leszek” – mesél önkéntes szolgálatáról Gál Adél ötödéves teológus. Beszélgetésünk elején kiderül, hogy még sosem járt Csillagponton, így nagyon hálás, hogy lehetősége nyílt rögtön önkéntesként bekapcsolódni az ifjúsági találkozóba. Mint mondja, nagyon jó a munkaközösség, jól tudnak csapatban dolgozni. A fiatal lány már évek óta végez önkéntes szolgálatot otthon, azonban csak nemrég fogalmazta meg magának, hogy az önkénteskedésben a legfontosabb és legjobb érzés látni azt, hogy az emberek annak gyümölcseként jól érzik magukat, közelebb kerülnek Istenhez és feltöltekezve, sok-sok élménnyel térnek haza. Csodálattal tölti el a Csillagpont: az, hogy a mai rohanó világban, amikor nagyon sok ember távol kerül Istentől, van egy alkalom, ahol több ezer ember Isten nevében összegyűlik és őt dicsőíti. „Látva a regisztráltak számát, még nagyobb örömmel tölt el, hogy van egy kis sziget, ahol lehetőség van az elcsendesedésre, a keresésre és remélhetőleg a válaszok vagy további kérdések megtalálására; ugyanakkor a találkozásokra is hozzánk hasonló fiatalokkal, barátságok, ismeretségek kialakítására, éneklésre, közös dicsőítésre és a bulizásra is. Éppen ettől olyan sokszínű és sokrétű a Csillagpont” – összegzi, mit jelent számára a Csillagpont.

Farkas Orsolya, aki pasztorálpszichológiát hallgat Kolozsváron, az útiköltségek és szállásigények vezetésében segít. „Mindig is ki szerettem volna próbálni az irodai munkát, és most nagyon jó megélni ezt a típusú elcsendesedést, ráadásul egy remek munkaközösségben tehetem ezt” – mondja. Debrecenben a Refo500-as sátorban teljesít majd szolgálatot, ami igazán testhezálló feladat számára, mert nagyon szeret emberekkel foglalkozni. Bár ő is idén vesz először részt a találkozón, amikor csak lehetősége adódik rá, keresi a szolgálati alkalmakat, ugyanis számára a hit megélésének ez a legkézzelfoghatóbb módja. „Ezáltal mutatkozik meg az az alázat, ami bennünk van, amit Krisztus példáján át kaptunk, hogy tudjunk anélkül tenni valamit, hogy ne várjunk viszonzást” – mutat rá az önkéntesség lelki többletére. Az irodában reggelente imaközösséggel és igeolvasással indítják a napot. Orsolya azért imádkozik, hogy minél több fiatalhoz eljusson a Csillagpont híre, mert szerinte ez egy olyan alkalom, ahol anélkül, hogy tudatosan vágynának rá, Isten meg tudja őket szólítani. „Megszólítottként érkezni is felemelő érzés, mert tovább fejlődhet, mélyülhet a hitem, közösségben lehetek és egymás hite által épülhetünk” – fogalmazza meg.

Az iroda raktárában dobozok között, munka közben Lészai Róbert negyedéves teológustól megtudjuk, milyen nagy öröm számára, hogy hasznosan töltheti a nyarát és milyen sokat jelent neki, hogy idén is részt vehet önkéntesként a Csillagponton és annak előkészületeiben. Két éve csöppent bele a logisztikával foglalkozó munkacsoportba, jelenleg a csoport egyik vezetőjeként a raktár rendszerezését fogja össze, ami a találkozón kiegészül még a munkacsoport tagjainak koordinálásával is. „Azért választottam ezt, mert az ifjúsággal lehet dolgozni, és teológusként fontosnak tartom, hogy nagyobb hangsúlyt fektessünk a fiatalokra. Egy ifjúsági találkozónál pedig nincs is jobb alkalom erre” – véli. A Csillagpontra egy olyan közös pontként tekint, ahol keresztyének és nem keresztyének találkozhatnak egymással és nyithatnak egymás felé, miközben megtalálják, vagy éppen újra felfedezik az Istennel való élő kapcsolatukat. Úgy gondolja, hogy a keresztyén élet együtt jár a szolgálattal, melyre jó lehetőséget biztosít az önkéntesség. „ A Csillagpont egyik alapköve, hogy önkéntesekre épül. Nagyon hálás vagyok az önkéntesekért, akik fiatal koruk ellenére teljes lélekkel, jószívűen, odaadóan segítenek” – emeli ki. A Csillagpontot mindenkinek ajánlja, mert valami olyat kaphatnak a résztvevők, az esemény jellegéből kifolyólag, amit egy vasárnapi istentiszteleten nem biztos.

„A nagyszínpad, a kisszínpad és a közösségi terek hangtechnikai rendszerét fogjuk össze, az együttesek mozgatását koordináljuk kollégámmal. Biztosítjuk az előadásokhoz szükséges technikai feltételeket és eszközöket” – foglalja össze főbb feladatait Tarr Csaba teológus, aki 2015-ben járt először Csillagponton. Amellett, hogy önkéntesként hangtechnikával foglalkozott, ekkor talált rá párjára, aki ma már a menyasszonya. Másik meghatározó élménye annak az imaközösségnek a megtapasztalása, melyben Isten áldását és vezetését élte meg. Az önkéntességről azt vallja, hogy az több mint munka, mert az ember azt teljes szívéből és lelkéből végzi, nemcsak mímeli. Egyszerre tekint a Csillagpontra örömmel és kihívásként. Jó megtapasztalnia, hogyan járul hozzá apró fogaskerékként az óramű működéséhez, hogyan áll össze a sok apró mozzanatból a teljes egész. Arra is rámutat, hogy világunkban mennyi csillagot, sztárt csodálunk, miközben az egyetlen igaziról hajlamosak vagyunk elfeledkezni: a Dávid csillagáról, Jézus Krisztusról. „Legyen ez a találkozó egy olyan pont, ami ehhez a tisztán tündöklő csillaghoz, Krisztushoz vezet” – kívánja minden résztvevőnek.  

Szoták Orsolya, fotó: Schléger László, Vargosz