„Debrecen mellett sohasem lehetett elmenni közömbösen" – mondja Derencsényi István, a tiszántúli lelkészi főjegyző (püspökhelyettes). Összeállításunk a Csillagpontnak is otthont adó reformáció városáról, Debrecenről.
„Debrecenre rá lehetett csodálkozni nagy szent csodálkozással. Vagy lehetett tőle megriadni, visszahőkölni is, lehetett dicsérni és elmarasztalni, csak közömbösnek nem lehetett maradni vele szemben" – mondja Derencsényi István. A várost története során sokféleképpen nevezték. Hívták
magyar Genfnek,
a szabadság őrvárosának,
ó-kikötőnek,
sziklán épült városnak,
de leginkább kálvinista Rómának.
Ez utóbbi megnevezés a reformáció századából származik, amikor Debrecenben kiteljesedett a reformáció helvét, vagyis református irányzata. Később a város büszkén vállalta a kezdetben gúnynévként ráragadt megnevezést, amely a későbbiek során a hűség, a kitartás, az állhatatosság szinonimája lett.
A város felekezetileg sokáig homogén volt, a kálvinista szellem áthatotta az egyházi, a kulturális és a társadalmi életet, amelyben a hagyományosan puritán debreceni életszemlélet egyesült a református értékrenddel. Ezért is került be idén A reformáció európai városai elnevezésű nemzetközi projektbe egyetlen magyarországi református helyszínként.
Séta a reformáció városában
Tegyünk képzeletbeli sétát a reformáció városában! Nem is máshonnan indulunk, mint a református Nagytemplomtól, amely szimbolikus épülete az egész magyar reformátusságnak, és egyben nemzeti emlékhely is. A Nagytemplom mögött magasodik az 1538 óta megszakítás nélkül működő Kollégium, mint a magyar irodalmi, tudományos és politikai élet egyik meghatározó szellemi bölcsője. A kettő között Emlékkertet alakítottak ki a 19. század második felében. Egyebek mellett itt taláható a nagytemplomi gyülekezet Karakter 1517 Könyvesbolt és Kávézója, amely kulturális rendezvényeknek, így felolvasóesteknek, előadásoknak, koncerteknek ad helyet...
De minek is soroljuk? Az alábbi videó elég beszédes:
A séta tényleg végigjárható, magyarul és angolul is ki vannak táblázva az állomásai, a reformacio.ma oldalon pedig részletes szöveges-képes-térképes ismertetőt találtok róla.
Az „egyetemváros" ad helyet a Csillagpontnak
A belvárosból az Egyetem sugárúton kisétálva eljutunk a Debreceni Egyetemhez, amely szintén kapcsolódik a református egyházhoz, hiszen létrejöttét a református gróf Tisza István miniszterelnöknek és a Tiszántúli Református Egyházkerületnek köszönheti. Innen nem messze, a Böszörményi úton helyezkedik el a Csillagpont helyszíne.
Az egyetem előtti téren, annak négy sarkában egy-egy 16. és 17. századi prédikátor szobrát állították fel, így látható itt Méliusz Juhász Péter, Huszár Gál, Szenczi Molnár Albert és Komáromi Csipkés György ábrázolása. Komáromi kivételével mindenkiről egy-egy programhelyszínt neveztek el a találkozó területén.
Az ifjúsági fesztivál Derencsényi István szerint remélhetőleg nem csak a múltban való csatangolás lesz a fiatalok számára, hanem a jövő felé vezető csapásirányok felfedezése is. Ugyanis szerinte a mostani Csillagpont fő témája,
a reformáció nem más, mint folyamatos tájékozódás Jézus Krisztus által.
A Tiszántúli Egyházkerület főjegyzője bízik benne, hogy a fesztiválra érkezők meglátogatják Debrecen református nevezetességeit is, és mivel ezt közömbösen nem lehet tenni, így szép emlékekkel távoznak majd a kálvinista Rómából.
Szöveg: Buzás Borbála
Borítókép: Szabó Zsolt
Fotó: Haon, Sereg Krisztián, 500dayswithluther
Videó: reformacio.ma
A cikk a szerző a Reformátusok Lapjában megjelent írásának felhasználásával készült.